Olimpiai játékok: Isteni eredetű szokás az ókor óta

Az olimpiák története nagyon hosszú idők óta íródik, mely az ókori Görögországból indulva lett mostanra a világ egyik legfontosabb rendezvénye. Történelmi eredetéről mítoszok szólnak, és sokáig a sport mellett, a hitről és az Istenek tiszteletéről is szólt. Rövid áttekintés következik az olimpia múltjáról!

Olümpiai játékok

Zeuszt tiszteletére négy évente rendeztek versenyeket Olümpiában. Egyes feljegyzések szerint összesen 292 alkalommal került rá sor az ókori görög városban, mely nagyon fontos szerepet játszott a görög történelemben, hiszen az első, i. e. 776-os olümpiai versenyt nevezték ki az időszámításuk kezdetének. Klasszikus versenyszámok voltak, mint például ökölvívás, birkózás, kocsiversenyek és leginkább futószámok. Csak férfiak vehettek részt, nőknek csak kocsi-, vagy épp lótulajdonosként volt lehetőségük indulni. Az atléták meztelenül versenyeztek egymással, és ezt még megfejelték azzal, hogy olajjal bekenték a testüket, mert az egész rendezvény az istenek tisztelete mellett, az emberi test teljesítőképességének is a diadala volt. Ahogy terjedt a kereszténység, úgy vesztett jelentőségéből és népszerűségéből, végül Theodózius császár tiltatta be, mivel az istenek tiszteletére tartott rendezvény ellenkezett a korai kereszténységgel.

Újjászületik az Olimpia

Már a 16. században elkezdtek az olimpiára emlékeztető versenyeket rendezni, de igazi feltámadására a 19. században került sor. Ekkor több országban is egyre nagyobb érdeklődést mutatkozott az olimpia felélesztésére, végül Pierre de Coubertinnek köszönhetően megalapult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és 1896-ban megtartották az első modern olimpiát Athénban. Az I. nyári olimpiai játékokon 14 nemzet vett részt, és abban a korban az egyik legnagyobb nemzetközi érdeklődésű sportesemény volt. A résztvevők sorában ott találjuk Magyarország is, mely 6 sportágban 7 sportolóval képviseltette magát. Hajós Alfréd nyerte a magyar sport történetéknek első aranyérmeit, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban. Dani Nándor ezüstérmes lett 800 méteres futásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteren bronznak örülhetett. Mellettük Kellner Gyula lett még harmadik maratonon, illetve Tapavicza Momcsilló teniszben. Ezzel a remek teljesítménnyel sportolóink akkor a nem hivatalos éremtáblázat 6. helyén végeztek. Hajós Alfréd anno így emlékezett vissza gyözelmére: “A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek azt kiáltották: ‘Zito i Ungheria!’ És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rákövetkező csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!” Első lettem minden olimpiák történetében először megrendezett úszóversenyen!”

Sportágak megszakítás nélkül

Az első NOB által rendezett olimpián mindössze kilenc sportágban mérték össze tudásukat a résztvevők: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. Ezen sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta mindig szerepeltek a programban, mely az évek alatt folyamatosan bővült. A 2016-os olimpián már 306 aranyérmet osztanak ki 28 sportág 42 szakágában. Brazíliában 206 nemzet vesz majd részt. Ez a szám magasabb, mint ahány független ország van a világon. A NOB engedélyezi az önálló indulást azoknak a nemzeteknek, melyek a megszabott feltételeknek megfelelnek. Ennek következtében olyan országok is indulnak, melyek független státusza nem elfogadott a világon.