Férfi vonalon szombaton rendezik az elődöntőket Rióban, és azt hiszem nem lesz rá panasz. Sok klasszis mondta vissza a tornát, elvérzett pár másik, de ha valaki azt mondja egy hete hogy Del Potro-Nadal és Murray-Nishikori meccsek lesznek a döntőért, valószínűleg mindenki aláírta volna.
Meddig szórakozhat Murray?
Andy Murray mint címvédő és elsőszámú esélyes könnyen vette az első két, nem is olyan egyszerű akadályt (Troicki és Monaco), majd elkezdett szenvedni. Fognini ellen 6-1 -re, Steve Johnson ellen 6-0-ra nyerte az első szettet, de utána kiengedett, görcsössé vált, és nemhogy a második játszmát bukta, de brékhátrányban volt a harmadikban is. Mindkét alkalommal ugyanaz volt a forgatókönyv, egyre több és butább hiba, önmaga szidása, de tapadt ellenfelére és klasszisa hozzásegítette a győzelemhez. Na de meddig fér bele ez a szenvedés, meddig kap több esélyt hogy lezárjon egy meccset? Kei Nishikori nem biztos hogy fog adni ennyit, sokkal jobb játékos mint az előző kettő. A japánnak nem volt nehéz dolga egészen a negyeddöntőig, de ott fel volt adva a lecke Monfils által. Szerencsére ismét sikerült eltalálni a forgatókönyvet, de hogy ennyire kiélezett lesz azt nem gondoltam volna.
Döntőszett rövidítésig vitték a felek, amit egyébként a gall nem tudott megcsinálni 6-3 -ról – zsinórban öt pontot vesztett. Kei jól játszik, de nem hozza azt az ellenállhatatlan teniszt amire képes lenne, arról nem is beszélve hogy a top négy ellen nem sok sikerélménye van, egyszerűen nem tudja átlépni azt a határvonalat ami már az elit négyest jelenti. Murray ellen kifejezetten gyenge mérlege van. Egyetlenegyszer tudta megverni, amikor az a nagy őszi hadjárat után hullafáradtan esett be a vb-re. Azon kivül ötször lett elkalapálva az ázsiai, például tavaly Montrealban amikor már olyan szinten feladta lélekben hogy meg is kapta a magáét a közönségtől. Amit a brit mutatott az elmúlt két nap, az alapján bőven lehetne esélye, de a múlt eredményei nem ezt sugallják. A szorzópár 1.33 és 3.4 amibe nem lehet belekötni, de nem is lehet mit kezdeni vele. Nagyon kemény csatákat kényszerít ki a fiúkból az olimpia, így a már jól bevált overt is elő lehetne venni, 21,5 játék felettre adnak 1.72 -t. Nishi kettőben nem nyerhet, Murray-t pedig láthatóan görcsössé teszi hogy ő lehet az első aki címet véd, szóval tényleg hosszú meccsnek tűnik.
A nagy visszatérők összecsapnak
Van abban valami meseszerű hogy az olimpiai bajnokként pont az olimpiára felépülő Nadal és a még többet kihagyó, élete két talán legérzelemdúsabb meccsét az ötkarikás játékokon megélő Del Potro egymás közt játszhatja le hogy ki jut a vasárnapi fináléba. Nem tudni milyen irányt vesz a történet, de az biztos hogy ez sem lesz egyszerű mérkőzés, ők izzadnak és könnyeznek, mi meg magunk alá húgyozunk majd a nagy játékoktól. A spanyol hete abszolút sikersztori, pár nappal a megnyitó előtt még azt sem tudta játszhat-e vagy sem, erre szenzációs játékkal elődöntőig jut, párosban pedig magyar idő szerint ma hajnalban ismét nyakába akaszthattak egy olimpiai aranyat. Nagyon jó esélye van arra hogy pár órán belül kétszer üljön fel a trónra.
A játéka megvan hozzá, és valljuk be hogy Del Potro azért messze nem olyan félelmetes mint amilyen volt sérülései előtt. Persze verte pár hete Wawrinkát, itt Djokovicot, de egy felpörgött, formában lévő, önbizalomtól duzzadó Rafa azért más tészta mint az első fordulóban elkapni a világelsőt. Ráadásul a bal kézzel megküldött életveszélyes pörgetett tenyeresek pont Delpo gyenge fonákjára érkeznek majd, szóval kell valami szuper taktika hogy egyáltalán meccsben legyen. Korábban is inkább Nadal jött ki jobban az összecsapásaikból, de ezt kár lenne előszedni, mert mióta utoljára találkoztak mindketten sokat változtak. Szeretem az argentín játékát, nagyon szurkolok neki hogy valaha elérje régi formáját, de ez annyira a spanyolnak áll, hogy kár lenne kihagyni 1.6 -ért.
Kerber felteheti a pontot az i-re
Eközben a nőknél már az érmeket osszák, Kvitova és Keys a bronzért, Puig Kerberrel az aranyért küzd meg. Puignak nagyon jól sikerült az utóbbi pár hónap, nottinghami, Eastbourne-i és florianopoliszi elődöntőjével stabilizálta helyét a top ötvenben, és hazájában nemzeti hőssé avanzsált, ugyanis puertói ricói a drága ahol nemhogy olimpiai döntőnek, de kisebb sikereknek sem lehetnek résztvevői. Úgy érzem a nagyon dögös Monica ezzel kihozta magából a maximumot, már a Kvitova elleni csatát is csak azért nyerhette mert stabilabbnak bizonyult a cseh óriásnál. A német Angie Kerber foghatatlannak tűnik. Idén beérett a német, az Australian Open-győzelem és a wimbledoni döntő sem volt érdemtelen, mint ahogy a világranglista második helye sem, sőt, ha tovább szenved Serena, hamarosan Kerber lehet az első számú női játékos.
Az átlagos hölgyektől jóval kiegyensúlyozottabb, van egy jó szervája, kőkeményen, bátran üt, és az a balkezes tenyeres nem csak nyerőkre képes, de tökéletes lapátnak is, mert hihetetlen miket tud visszaadni. Például az elődöntőben Keys ellen, ami igencsak epic mérkőzés volt. Mivel Angie mindent visszapakolt, az amerikainak nagyon a határon kellett teniszeznie, és többnyire meg is tudta valósítani, volt hogy egymást követő két-három ütést az oldalvonaltól méterekre játszott meg a német lány. A végjáték egészen elképesztő volt, holdolt mindkettő semmi negyvenről, az amerikai öt meccslabdát is bravúrral hárított, de igazán az volt a különleges az egészben hogy mennyire ott volt fejben Kerber, nem zavarta meg semmi, és alig-alig hibázott, pedig futott mint a nyúl. Szettet még nem vesztett a héten, Puigot eddig mindig megverte, tapasztaltabb ilyen döntőkön, és mégiscsak a jelenlegi legjobb női teniszező. Szóval ajándék az 1.25 is.
