Sportlövészet

Kifejezetten nagy, nyolcfős magyar csapat vesz részt a riói olimpia sportlövő versenyein. Londonban mindössze hárman képviselték a magyar színeket, igaz, Csonka Zsófia (pisztoly), Sidi Péter (puska) és Bognár Richárd (dupla trap) egyaránt pontszerzőként tért haza, miután mindannyian egy-egy hatodik helyezést szereztek. A riói játékokra koronglövészetben nem sikerült kvalifikációt szerezni, a puskások és pisztolyosok ugyanakkor remekeltek. Sidi és Csonka mellett Tobai-Sike Renáta (pisztoly), Egri Viktória (pisztoly), Miskolczi Julianna (puska), Péni István (puska), Szabián Norbert (puska) és Tátrai Miklós (pisztoly) is kivívta a szereplés jogát. A magyar szereplők közül Sidi három (légpuska, kisöbű szabadpuska fekvő, illetve összetett), Péni (légpuska, kisöbű szabadpuska összetett), Tátrai (légpisztoly, szabadpisztoly), Miskolczi (légpuska, kiösbű sportpuska összetett) és Tobai-Sike (légpisztoly, sportpisztoly) két-két számban indul, a többieknek pedig egy versenyük lesz. A sportlövészet már az 1896-os első modernkori olimpia programjában is szerepelt, s mindössze kétszer, 1904-ben és 1928-ban maradt ki a műsorból. A magyar versenyzők először 1908-ban vettek részt a sportág küzdelmeiben, s azóta minden olimpián szerepeltek, az 1984-est kivéve. Eddig összesen hét arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek a magyarok. Az első győzelmet 1912-ben Prokopp Sándor érte el a 300 m-es hadipuska számban, míg a legutóbbit Igaly Diána nyolc éve Athénban a női skeetesek között. Az egyetlen kétszeres bajnok Takács Károly, aki 1948-ban és 1952-ben is diadalmaskodott gyorstüzelő pisztolyban, míg a legtöbb érmet a korábbi szövetségi kapitány, Hammerl László szerezte. Ő 1964-ben fekvő kisöbű sportpuskában arany-, összetett sportpuskában bronz-, négy évvel később pedig fekvőben ezüstérmet érdemelt ki.